Aki kínaiul tanul, sose fog unatkozni

„Ha Kínával foglalkozik az ember, nem egy másik népet vagy országot ismer meg, hanem egy másik világot” – véli Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kínai Tanszékének vezetője, akit arról is kérdeztünk, milyen érvényesülési lehetőségek állnak a kínai szakosok előtt.

Miért választotta a kínai nyelvet?

Nem én választottam a kínait, az választott engem. Édesanyám, Mészáros Klára is Kína-kutató volt, s egyszer csak – meglehetősen váratlanul – kinevezték pekingi nagykövetnek. Így négy évre Kínába kerültem, ahol a családi tanács úgy döntött, hogy ha már itt vagyunk, akkor nem nemzetközi iskolába iratnak be, hanem kínaiba. Ott pedig nem volt kecmec, az órák kínaiul mentek.

Fotó: Purger Tamás

Hogyan sikerült elsajátítania a nyelvet? Volt valamilyen jól bevált praktikája, amit ajánlana?

Tanulóként, és azóta tanárként is azt tapasztaltam, hogy feltalálhatnak bármilyen nyelvtanuló kütyüt, applikációt, platformot, akármit, nem működik más, mint hogy az ember fog egy kockás papírt, és írja, csak írja az írásjegyeket. Aztán megint csak írja. Végül kezdi elölről. Beszélni meg természetesen úgy lehet megtanulni, ha az ember használja azt, amit megtanult. Ha rosszul fejezzük ki magunkat, s ezért nem kapunk enni vagy rossz helyen tesz ki a taxis éjjel 2-kor, akkor van okunk rá, hogy ne hibázzunk. Ezeket a szituációkat persze szimulálni is lehet, a Pázmányon a nyelvórák részei az ilyen gyakorlatok.

Miért fontos ma kínaiul tanulni? Miért válassza egy diák ezt a szakot?

Egyrészt vannak praktikus okok. Akárhogy is alakul a világ jövője, Kína egész biztosan az egyik főszereplője lesz. Az ország és eddigi eredményei nem fognak eltűnni, így rengeteg munkaadó lesz, akinek szüksége lesz kínaiul és Kínát értő emberekre: külföldön beruházó vagy kereskedő kínai cégek, Kínával kapcsolatot építő magyar vagy multinacionális vállalatok, állami szervek – már jelenleg is rengeteg a lehetőség, és a jövőben csak több lesz. Naponta kapok álláshirdetéseket megosztásra, pedig az igazán nagy magyarországi beruházásoknak még csak az előkészülete zajlik. Másrészt intellektuálisan is rendkívül izgalmas egy másik kultúra megismerése. Ha valaki elkezd komolyan foglalkozni a kínaival, sose fog unatkozni – olyan nincs, hogy elfogyjanak a felfedeznivalók.

Magyar szemmel mit tart a legizgalmasabbnak a kínai kultúrában, életmódban? Mi az, ami megfoghatja a Kínával ismerkedő hallgatókat?

Aki Kínában jár, azt egyből mellbe vágja, hogy egyrészt mekkora, másrészt milyen jól szervezett, harmadrészt milyen sokszínű. Ha Kínával foglalkozik az ember, nem egy másik népet vagy országot ismer meg, hanem egy másik világot, egy önálló civilizációt, a maga sajátos törvényszerűségeivel, furcsaságaival. Ez arra is lehetőséget ad, hogy saját kultúránk mibenlétén is elgondolkodjunk – az ember csak akkor ismerheti meg magát igazán, ha van összehasonlítási alapja. S természetesen Kína hatalmas, gyönyörű és biztonságos ország, rengeteg látnivalóval, remek ételekkel, elképesztően pezsgő élettel.

Hogyan épült fel a PPKE BTK Kínai Tanszéke?

A Pázmány kínai tanszéke 2012-ben jött létre, ebben az évben elindult a kínai szakirány, aztán idővel a Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszak. Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy valami mást hozzunk létre, mint az addig máshol működő képzések. Bár fontosnak tartjuk Kína múltját és hagyományait, a hangsúlyt nem ezekre helyezzük, hanem a mai Kínára, arra, hogy a jelenben miként néz ki, hogyan működik az ország – mindezt elfogulatlanul, politikai érdekek által nem befolyásolva. Így rendkívül intenzív a mai nyelvi képzésünk, és igyekszünk a hallgatókat a mai kínai politikával, társadalommal, kortárs kultúrával is megismertetni, a gyakorlatban is hasznosítható képességekkel felvértezni. A klasszikus sinológiát mások talán jobban csinálják, nyelvet is jól tanítanak, de a mai ügyekben az országban mi vagyunk a legjobbak.

Mit üzenne a kínai szakot fontolgató diákoknak és a már ott tanulóknak?

A kínai szak által kinyílik előttük a világ. Itt ahhoz az országhoz és civilizációhoz kapcsolódhatnak, amelyben a következő évtizedek legfontosabb és legizgalmasabb folyamatai zajlanak. Egy új központ emelkedik ki, amely ráadásul egy ősi kultúrát képvisel – érdemes kihasználni az ezzel járó lehetőségeket. S ha már valaki bekerült a kínai szakra, mindenképp igyekezzen kijutni Kínába legalább egy-két félévre. A Pázmányon elég könnyű ösztöndíjat szerezni, előbb-utóbb lényegében mindenki mehet Kínába, aki akar. Legyenek nyitottak és kíváncsiak, és persze szorgalmasak – a kínai nem fogja magát megtanulni, abba munkát kell fektetni. De ha beleteszik a szükséges energiát, nem fogják megbánni.